Önfegyelem a szexualitásban

A szexualitás tudománya olyan terület, ahol az ember, ha fenntartja az érdeklődését, folyamatosan csodálkozva fedezhet fel és tanulhat meg újabb és újabb dolgokat.

Így voltam én ezzel kb. 30-35 évesen, amikor a „G” pont izgatásáról olvastam egy könyvben.

A helyét és a mozdulatokat, az izgatás erősségét már tudtam, de azt nem, hogy ha nehezen találom meg, akkor hogyan csalhatom elő a hüvely felső falából úgy, hogy érezhetően kitapinthatóvá váljék.

Az, hogy az intimitásban mindig újat tanulunk, nem szégyen, hiszen ez a terület végtelen lehetőségekkel, változatossággal bír, viszont, ha valaki magasabb szinten akarja megélni, akkor nyitottnak kell lenni ezekre a felfedezésekre.

Ha most ezeket a sorokat olvasod, akkor üdvözöllek egy olyan klubban, ahol a férfiasságodat nem a harciasságod, az erőd, az önsanyargatásod határozza meg, hanem a nő dönti el, hogy férfivá váltál-e.

Félreértés ne essék, az önfegyelem fontos. Magam is sokáig sportoltam, kenuztam, dzsúdóztam, vívtam, így sokat tanultam erről a fogalomról.

Azonban az ágyba ezt az önfegyelmet ebben a formában nem viheted be, mert már a szóban is benne van az „ön”, azaz, hogy erősen magadra koncentrálsz.

A szexuális önfegyelem teljesen más. Itt a nőre való teljes figyelem segít visszatartani, szabályozni, kordában tartani saját tested ösztönös működését.

Ebben az esetben ugyanis a nő öröme az a díj, amely azután ezt az önuralmat jutalmazza.